Az emlőrák – a tüdőrák után – a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. A helyzet súlyosságát mutatja egyebek mellett az is, hogy 

évente mintegy 5.000 új megbetegedést és 2.100-2.200 életet követel a mellrák. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden 10. nőt érint a betegség.

 Az emlőrák leginkább az 50 évnél idősebb nőket fenyegeti a leginkább, és a havi vérzés abbamaradása utáni életkorban fordul elő, de az sem ritka, hogy a menopauza előtti életkorban is kialakul, elsősorban azoknál, akiknél családi öröklődés feltételezhető.

A gyógyulás esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel és kezdik el kezelni a daganatot.

A szűrések célja a tüneteket és panaszokat még nem okozó daganatok és daganat előtti állapotok felismerése a későbbi, súlyosabb következmények megelőzése érdekében.

MR: az egyik leghatékonyabb diagnosztikai eszküz

MR berendezéssel vizsgálható az agy, a hasi szervek, a gerinc, a csontok és ízületek, az a szív, a mellkasi nagyerek környezete és az emlők is. Az MR nagy előnye, hogy nem használ ionizáló sugárzást, így használatának nincs ismert egészségügyi kockázata.

Az emlő MR szakmai ajánlás szerint indokolt lehet

• a rejtett emlőtumor keresésére, ha a mammográfia és az ultrahang alapján nem lehet nyilatkozni a tumor jelenlétéről.
• Magas rizikójú csoportokban indokolt lehet szűrésre is alkalmazni az MR-t, illetve általa kontrollálhatók az emlőimplantátumok is.

Az MR az emlővizsgálatokon túl a teljes test feltérképezésében is nélkülözhetetlen. Emlődaganatos betegeknél MR vizsgálatot végezhetnek áttétek keresésére, az áttétek műthetőségének megítélésére.

Az emlő MR szenzitivitása a tudományos vizsgálat alapján 95% felett van, amely magasabb, mint a mammográfia vizsgálatnak.